Kezdődhet a munka a Bihar Megyei Tanácsban – INTERJÚ

Home  »  Hírek  »  Kezdődhet a munka a Bihar Megyei Tanácsban – INTERJÚ
2016. július 1.

A Bihar Megyei Tanács elnökének megválasztott Pásztor Sándort a Bihari Napló riportere kérdezte. Terveiről beszélt, a múzeum új épületéről a repülőtérről és egyéb fejlesztésekről.

– Kedden botrányos körülmények között zajlott a Megyei Tanács harmadjára összehívott alakuló ülése. A szavazásról kivonuló liberálisok azzal fenyegetőztek, hogy megtámadják a közigazgatási bíróságon az Ön elnökké választását. Mi a véleménye erről?

– Arra törekszem, hogy bebizonyítsam nekik, egymásra vagyunk utalva. Azt gondolom, hogy Bihar megye rá van utalva Nagyváradra, és Várad is Bihar megyére. Van 101 közigazgatási egység, és mindegyikről gondoskodni kell, ezt mindannyiunknak meg kell értenünk. Ezért próbálom meggyőzni a liberálisokat, hogy a durcáskodásuknak nincs semmi értelme.

– Egyes határozattervezetek elfogadásához kétharmados többség kell, tehát a liberálisok szavazataira is szükség lesz. A kedden történtek tükrében mindez hogyan lesz megoldható?

– Olyan típusú döntéseket kell hozni, amelyekben a liberálisok is megtalálják a saját maguk számítását, amelyek nekik is megfelelnek. Nincs olyan projekt, hogy csak jobboldali vagy csak baloldali, csak ilyen vagy csak olyan. A projektek közösek, minden fejlesztés az egész megyének jó. Mostmár nyugodnak a kedélyek, elnökként partner vagyok minden irányba. Meg kell kezdeni a tárgyalásokat azokkal az emberekkel, akik józanul látják a dolgokat. A demokrácia alapelve, hogy a 18 pont eggyel több, mint a 17.

Nincs olyan, amit a liberálisok az utóbbi időben hangoztattak, hogy kisebbségben levő többség. Ez fából vaskarika.

Az egy másik probléma, hogy arra kell törekedni, hogy folyamatosan biztosítani kell a többséget. Biztos, hogy az elején a liberálisok meg akarják majd mutatni a tanácsnak, hogy nélkülük nem lehet semmit elérni. A kérdés, hogy egy idő után, ha például egy Bihar megye számára kedvező határozat meghozataláról van szó, nem lesz-e megmosolyogtató, hogy csakazértis a liberálisok nemmel szavaznak. Biztos, hogy a liberálisok is belátják, hogy nincs semmi értelme az ellenségeskedés fenntartásának. Nem lehet az a céljuk, hogy ne tudjunk együtt dolgozni, hiszen mondjuk ki: PNL-s vezetésű a legtöbb önkormányzat a megyében, a liberálisok nem akarhatják azt, hogy ezeket elszigeteljük négy évre. Nekik is az kell legyen a szándékuk, hogy minden önkormányzat fejlődjön. Ezért mondom azt, hogy a viszály tulajdonképpeni csúcspontján túl vagyunk. Ha valami elindul, és hiszem, hogy menni fog, látszani kezdenek az eredmények, butaság lenne az önkormányzati testület egy részétől- és szándékosan nem használom az ellenzéki szót- folyamatosan csak akadályokat gördíteni a haladás elé.

– Várhatók-e személycserék, szerkezeti átalakítások a megyei tanácsnál, ahogy általában váltáskor lenni szokott?

– Amikor olyan helyzetbe kerültem, hogy különféle intézményeknél a mostanihoz hasonló átadásra-átvételre került sor, például belvízvédelmi igazgatóság, vízügy, regionális igazgatóság, államtitkárság, néhány hetet rá kellett szánjak arra, hogy egy átlátható képet alkossak a dolgokról. Most szerencsésebb helyzetben vagyok, mint két évvel ezelőtt Bukarestben, amikor egy teljesen idegen környezetbe csöppentem. A megyei tanácsnál adott egy struktúra és van megközelítőleg harminc olyan ember, akikre számíthatok, és akik kellő tapasztalattal rendelkeznek. Úgy gondolom, gyorsabban tudok haladni. Ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy az emberek lanyhább mozgást, előrehaladást láttak eddig a megye részéről, összehasonlítva például Váraddal. Ezen változtatni kell. Be kell bizonyítani, hogy megfelelő fordulatszámot lehet elérni Bihar megye esetében is. Úgy kell teljesítsen az új vezetés, hogy ez látható és érzékelhető legyen. Ennek több lépcsője van, de ki kell tűznünk olyan célokat magunk elé, amelyek az év végéig teljesíthetők.

Bizonyítsuk már be, hogy be lehet addig fejezni az új múzeumépületet. Csak most kezdem el átnézni a papírokat, de úgy gondolom, hogy ez prioritás kell legyen. Bár a korábbi kampányban is téma volt az ipari parkok helyzete, mégsem történt semmi előrehaladás elmúlt években. Szkeptikusabb vagyok az utakkal kapcsolatban, a költségvetésben 7-8 kilométer út elkészítése van előtervezetben a megyében. Ha az ember szegény, akkor próbáljon máshonnan forrásokat szerezni. Munkaleosztásban gondolkodom. Ezt így csináltam eddig is, még Bukarestben is, és nem kívánok változtatni ezen. Meg kell oldani a szervezési problémákat, de fel vagyok rá készülve.

Nem lesz egyszerű a liberálisokat partnerré tenni, de sok kollégát ismerek közülük, és úgy gondolom, hogy a feszültség túljutott a maximumán. Nehéz valamit hajszállal elveszíteni, de az ember meg kell értse, hogy a 44 százalék nem több mint 50 százalék. Elsősorban vízügyi szakember vagyok, de politikailag ha nem így történtek volna az események, akkor az egész Bihar megyei román politikai paletta egy színű lenne. Kérdéses, hogy ez mit eredményezett volna, hiszen ott a negatív példa, Nagyvárad, ahol elcsúszott a reprezentativitás.

Repülőjáratok

– Az egyik végeláthatatlan történet, melynek főszereplője a Megyei Tanács, a repülőjáratok üzemeltetések ügye, jobban mondva ezek hiánya. Hogyan tudna változtatni ezen?

– Megpróbáljuk egyeztetni, hogy a nyári főszezonban legyen egy Nagyvárad- Konstanca járat. A román tengerpart a turisták kedvelt helyszíne, sajnos a romániai infrastrukturális körülmények között kevesen kockáztatják azt meg, hogy elautózzanak odáig. A repülőjárat beindítására törekedni fogok, mert hasznos lenne. Túl kell lépjünk azon a korszakon, hogy Debrecennel versenyzünk azért, hogy ki tudja jobban elgáncsolni a másikat a repülőgépjáratok ügyében. Jó a viszonyom a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökével és a debreceni polgármesterrel is. A TAROM nehéz dió, mert többségi állami tulajdonú, azt csinál amit akar. Nagy befektetésekkel tartjuk fent a nagyváradi repülőteret, de mégis majdnem üres a terminálja. Nehéz az elindulás, valószínűleg törvényi keretek között úgy próbálunk beindítani külföldi járatokat, hogy alanyi résszel beszáll a megyei tanács, amíg a folyamat önjáró lesz.

– Az RMDSZ-es polgármesterek nyilván nagyon örülnek annak, hogy Ön lett a tanácselnök, de mi a helyzet a többi önkormányzattal, milyen lesz a viszonya ezekkel?

– Eleve az elnöki pozíció a legerősebb, a polgármesterek csupán azt kérik ami jó a településüknek, mi megpróbálunk segíteni mindenkinek. Nagyvárad problémás lehet, de az itteni polgármesterrel is normális viszonyt kell kialakítani úgy, hogy a partnerség kölcsönös legyen. A mi polgármestereink nagyon örülnek annak, hogy én lettem a megyei tanács elnöke. Megtartsuk az egyensúlyt úgy, hogy odafigyelünk az önkormányzatokra és nem megkülönböztetjük azokat.


Együttműködés

– A Szatmár megyei tanácselnök is RMDSZ-es, ez szorosabb együttműködést feltételez majd Szatmár megyével?

– Annyira szoros együttműködést feltételez, hogy mi már a kampányban is találkoztunk kétszer. Pataki Csaba korábban szenátor volt, egy nagyon jó viszonyt alakítottunk ki egymással Bukarestben. Hamarosan nem csak vele, hanem a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökével is találkozom, együtt hárman ülünk le beszélgetni. A programom egyik jelszavát képező csatlakozás nagyon sántít Bihar megye esetében. Nyitni kell abba az irányba, hogy ez nekünk hasznos legyen. Nem adtuk fel azon célunkat, hogy Bihart megtartsuk régió központnak. Erősítenünk kell a Bihar megyei szerepet és kulcspozíciót. Bihar és Szatmár RMDSZ-es vezetésű, Szilágy megyében szintén magyar az alelnök, és nagyon jól ismerjük egymást. Össze kell hozni ezt a három megyét, nyissunk egymás felé, építkezzünk közösen önkormányzati, intézményes, infrastrukturális, civil szervezeti szinten úgy, hogy ebben a háromoldalú partneri viszonyban Biharnak jusson a vezető szerep. Sok példa van, de csak egyet említek, a vallásturizmust. Az előttünk álló négy évben elkészül az autópálya, lehet együttműködni. Hajdú-Bihar megyét is bevonva, kialakíthatunk egy határ menti közös fejlesztési ügynökséget, ami csak pluszt hozhat. Hangsúlyozom: az egész megyét bevonnám ebbe az együttműködésbe, nemcsak az Érmelléket, hanem a belényesi-medencét is, nem akarok kirekeszteni senkit.

– A két poszt összeférhetetlen, nem lehet egy időben a Körösök Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője és a Megyei Tanács elnöke is. Mi lesz a sorsa az előbbi tisztségének? Lemond róla?

– Az embernek ilyenkor az egyik szeme sír, a másik pedig nevet. Mérnökként nekem alapképzettségem a vízügy, ebben dolgozom 25 éve, ide fogok majd visszatérni. Egyeztettem a bukaresti főigazgatósággal és a minisztériummal arról a megoldásról, hogy a vízügyi pozíciómat felfüggesztjük addig amíg a tanács-elnöki tisztségemet ellátom. Nemcsak azért, mert Romániában a politikai pozíciók nagyon labilisak, hanem azért, mert úgy vélem, hogy én elsősorban vízügyi szakember vagyok.

– Hogyan értékeli az elmúlt heteket? Fárasztók voltak?

– Nagy és kimerítő munka áll mögöttem, amelyet valamikor február közepén kezdtünk el. Megköszönöm mindenkinek aki a segített, főként a családom támogatásáért, kitartásáért vagyok hálás, nem volt egy könnyű időszak. Sok élményben volt részem, éreztem, hogy az emberek bíznak bennem, és ez nagyon fontos. Erőt adott. Voltak kimerítő pillanatok, de becsülettel kampányoltunk. Amennyit a helyzetből ki lehetett hozni, kihoztuk. Egyenlőtlennek indult a harc, de végül is kitartással és akarattal el tudtuk érni azt, hogy megyei tanácselnökünk lett. Azzal együtt, hogy Romániában nem mennek simán a dolgok, jó érzés sikert elérni. Az embereknek érezniük kell azt, hogy egy olyan fejezeten vagyunk túl, amelynek az eredmény része most bontakozik ki. Sok munkára van szükség, nem lesz egy egyenes és sima út, de bízni kell abban, hogy jobb lesz.

Kérdezett Rais W. István és Ciucur Losonczi Antonius

Tagged with: ,